2016.05.29 13:19

Szegénység és idióta babonák összefüggései.

 

Kerüld a babonákat!

 

Afrika sok fejlődő államában mindennapos a sok ezer éve jól bevált törzsközösség, a falvak amelyek a gyűjtögetés, vadászat, halászat és háborúskodás gazdasági tevékenységével tartja életben magát.

Afrika természeti kincsei sokszínűek, vizei jók, és olyan állatállománya biztosítaná a mindennapok boldogságát ami Európában a téli hónapok miatt csak álom lenne.

Azonban ez a fekete földrész pont az éhezésekről, a nincsről és a csillapíthatatlan törzsi háborúk tömeggyilkosságairól és a leggyilkosabb vírusokról  híres!

A folyók halaktól hemzsegnek, ha nem lenne hal a krokodil is ehető, csak meg kell tudni fogni. Egy gazella több mint egy hónapra ellátna egy családot hússal. A tehenek végeláthatatlan mezőkön legelészhetnek és narancs, banán füge, naspolya és egyéb gyümölcsök számára az éghajlat okkal kedvezőbb mint bárhol máshol.

A vadkan húsa ugyanolyan jó mint Európában és a háztáji egész évben bővelkedhetne az állatok számára friss fűvel.

Nem mondom, az Európai erdők és rétek is komoly állatállomány eltartására alkalmasak és képesek de az évszakok változása miatt vannak üres téli hónapok amikor jó egy komolyabb széna készlettel és gabona féleség tartalékkal rendelkezni.

Az Európai falusi közösségek az afrikaihoz képest fegyelmezettebb gazdasági rendszert alakított ki.

Az asszonyok a ház és a háztáji gazdaságban tevékenykedve csirkék, ludak, pulykák, kecskék, és egyéb aprójószágok ellátásában tevékenykednek, ami a ház és a ház nép ellátását biztosítja. Ezért egy jobbágyi, vagy paraszti családban is jutott csirke, liba vagy kakas pörkölt az asztalra sokszor.

Európában ez még mindig szegénységnek számított. A férfiak általában a sertés, tehén, juh félék tenyésztésében, szaporításában és földművelésben és az ezekhez kötődő szaktevékenységekben aktivizálódtak kora gyermek koruktól fogva.

Lovak, ökrök sokasága jelentette a vagyont és nem a bankszámlák ami egyébként a parasztság körében nem volt ismeretlen. Módos gazdák már több ökörrel is sok földön szántottak. Szóval valami kicsiny gazdasági ereje nem csak a falu egészének de egyenként a családoknak is volt. Hiszen a jószág magától szaporodott és így az elfogyasztott hús mennyiség újra termelődhetett.

A növény termesztés sem vásárolt hanem félre tett gabonából minden évben növekedést tudott elérni ha elég föld maradt a vetéshez amit nem legeltetésre használtak. Ez az Európai népek gazdasági tevékenysége vidéken klasszikus esetben amikor béke és nyugalom honol a tájakon. Háború esetén is ezek a tevékenységek fokozott fontosságot jelentenek egy haderő megfelelő üzemeltetéséhez és fenntartásához.

Miért ne lehetett volna ugyanezt a kedvezőbb Afrikai időjárási viszonyok miatt ugyanúgy megtenni?

Minden lehetőség adott és jobb körülmények között adatott az ott élő népek számára. Mégsem a bőség földje.

A válasz a vallásban keresendő.

Az Európai népek a kereszténység meghonosodása miatt a szentírásban minden vasárnap felolvasott igék útmutatásaihoz igazodott. Isten igéje nem csak azt mondja ki, hogy mit ne tegyen az ember, hiszen abban is nagy áldás van, hogy nem ölünk, nem lopunk, nem paráználkodunk, és nem képek és szobrok előtt hajlongunk ami egyébként katolikus vallású falvak esetében kimutathatóan kisebb gazdasági teljesítménnyel párosult mint amit a körülmények indokolttá tehetnek. Magyarország nemzetközi teljesítménye gazdaságilag a nullához volt a legközelebb azokban az időkben ami a honfoglalástól a török vész idejéig terjed. Míg a reformáció idején a török megszállás idején a szürke marha és a rideg tartás közel négyszáz százalékos bevételi hasznot termelt.

A legbékésebb idők bősége a faragott képek előtt való hajlongások és idegen istenek mint például a Szűz Mária kultusz hatása alatt messze elmaradt azokhoz az időkhöz képest amit egy tömeges szívből jövő megtérés ideje alatt háború esetén el lehetett könyvelni.

Mózes ötödik könyve 27

15

Átkozott az ember, aki faragott és öntött képet csinál, útálatára az Úrnak, mesterember kezének munkáját, és rejtve tartja azt! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen!

 

Isten hűséges a saját ígéreteihez, még akkor is ha mi emberek erre nem vagyunk hajlandóak az ige behatóbb ismeretének birtokában sem. Pedig a Mózes ötödik könyvének híres húszon nyolcadik része az Isten igéjéhez való hűséghez köti az áldásokat míg az igének az elhagyásához sokkal több mennyiségű és rettenetes csapást köt.

Azonban Afrika vallási sokszínűsége nem kötődik hagyományosan a teremtő Istenhez. Sámánkultuszok, varázslók és boszorkányok végezték az ottani szellemi éhség betöltésének feladatát. A sámán dolga volt az eső fakasztás ha már nagy volt a szárazság, aki jó pénzért megkérte a szellemeket, hogy hozzanak a tájra esőt. Mint az eddigiekből tudjuk, ez igen csak korlátozott szinte véletlenszerű sikerességgel valósult meg és valósul meg mind a mai napig.

Keresztény hitünk beható ismereteinek birtokában kiderül, hogy Isten minden felett úr, és akár egészséget, akár gazdaságunk jó működéséhez kérünk jó időjárást, ez általában meg is valósul.

Mózes harmadik könyve 26 rész

3

Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek:

4

Esőt adok néktek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.

5

És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.

6

Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken.

7

Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által.

 

Szóval az isten iránt való szeretet kimutatása az Isten igéjének megtartásában való járásban manifesztálódik. Isten pedig visszajelzésként és nem megfizetett adóként kezeli az ő személye iránt való szeretetet. Így aki szereti őt és vele jár, mint ahogyan a szerelmesek szoktak járni az viszonzásul szerelmi ajándékokat fog visszakapni. Esőt, napsütést, kártevőket megfagyasztó telet és jó pihent földből jövő bő termést, és bőséget.

A hölgyek közül jól tudja mindenki, hogy egy igazi lovag, igen lovagias ajándékozó aki a menyasszonya minden szükségéről gondoskodik.

Tehát nem ÜZLETRŐL van szó, hanem szeretet és szerelmi közösségről.

Isten elküldi az ő szolgáit, angyalait hogy az ő jövendőbeli népéről gondoskodjanak akár ellenséges területen is.

Az angyalok hoznak felhőket, esőt, havat, madarakat amelyek a kártevőket megeszik a földeken, és hasonló dolgokat.

 

Afrikában a szellemi vezetők, a sámánok a boszorkányok és a varázslók nem Istennel vannak kapcsolatban és ezért nem is az áldások meghozatalában erősek a tevékenységeik. Tudnak betegségeket gyógyítani amelyek által ugyan ők meggazdagodnak de a népnek sokba kerül, míg Európában nem is ismerünk olyan betegségeket amik náluk pusztítanak. Emlékezzünk meg az AIDS pánikról ami egy majom betegség és egy boszorkánydoktor tanácsai miatt átterjedt az emberekre, amikor egy törzs szokásává tette azt, hogy a nők párosodjanak a zöld majom hímjeivel.

 

Mózes ötödik könyve 27

21

Átkozott, aki közösül valamely barommal! És mondja az egész nép: Ámen!

 

Ezt a betegséget egy másik engedetlenség ördögi képviselői a homoszexualitás turistái terjesztették el a keresztényi értékeiktől elfordult Európában és az egyesült államokban. A kereszténység tiltás alá helyez néhány szexuális magatartást, többek között a homoszexualitást és a rokonokkal való együtlétet, valamint a havi baj idején történő közösülést.

 

Mózes harmadiki könyve 15

20

Mindaz is, amin hál az ő havi bajában, tisztátalan legyen és mindaz is, amin ül, tisztátalan legyen.

21

És mindaz, aki illeti az ő ágyát, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

22

És mindaz is, aki illet bármely holmit, amelyen ült, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

23

Sőt ha valaki az ő ágyán, vagy a holmikon illet is valamit, amelyeken ő ült, tisztátalan legyen estvéig.

24

Ha pedig vele hál valaki, és reá ragad arra az ő havi baja: tisztátalan legyen hét napig, és minden ágy is, amelyen fekszik, tisztátalan legyen.

25

És hogyha sok napig tart az asszonynak az ő vérfolyása a havi bajának idején kivül, vagy ha a folyás a havi bajon túl tart: valameddig az ő tisztátalanságának folyása tart, úgy legyen, mint havi bajának idején, tisztátalan az.

26

Minden ágy, amelyen fekszik az ő folyásának egész ideje alatt, olyan legyen, mint a havi baja idejében lévő ágya, és minden holmi is, amelyre ráül, tisztátalan legyen, mint az ő havi bajának tisztátalansága alatt.

27

És mindaz is, aki illeti azokat, tisztátalan lesz, mossa meg azért a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

28

Ha pedig megtisztul az ő folyásából: számláljon hét napot, és azután tiszta legyen.

 

 

A tisztátalanság törvényei nagyon is erősen céloznak a testi egészség megőrzésére.

Ezen irányvonalak követése még lazább Isten-ember kapcsolat esetében is jól megőrzik az emberi közösségeket fertőző betegségekből és egyéb szörnyű járványoktól.

Az Afrikai animista vallási vezetők ezzel szemben, mintha pont a fertőzések, csapások előidézésében tevékenykednének. Varázslataik sokszoros erővel hatnak ha emberek megátkozásáról, az ellenség legyőzéséről, vagy gyilkosságokról van szó. Ha termés kellene vagy eső, vagy kártevők elűzése akkor igen csak kéretik magukat az Istenhez nem kötődő szellemek.

Mivel azok a démonvilág részét képezik.

Ezen csapásokat viszont Afrikában nem kezelik ennyire direkt módon, és előszeretettel mennek még keresztény vezetők is boszorkány doktorokhoz és varázslókhoz, hogy a gyülekezetekben nekik nem szimpatikus vezetőket eltegyék láb alól.

A varázslók, sámánok, boszorkányok ezen a területen igen komoly tevékenységet végeznek és az a helyzet, hogy nem is eredménytelenek.

Sok keresztény gyülekezetben kerültek vezető pozíciókba olyanok akiket a háttérből varázslók támogatnak.

(Érdemes lenne ezt megvizsgálni Európában is, hiszen természetgyógyászok is kezelnek sokszor hozzájuk forduló keresztényeket és ugyanitt lélekgyógyászatban és karrier segítésben is részesítik őket, ha erre van igényük)

Az ilyesmire sokszor gyülekezetek mennek rá és ébredések alszanak el.

 

Az egyik olyan Afrikai terület ahol évezredes erődítménye van a szegénységnek az úgynevezett „Bubal” törzs lakhelye.

Az ő földjük is a bőség földje lehetne hiszen vizek, erdők, puszták, hegyek, és a jó termést ígérő zsíros földeket lakják.

A szegénység mégis általános közöttük. Nem a kövérségükről és a jólétükről híresek. Nem is a termékeikről amiket mindenki keresne. Nekik nincs ilyenük.

Viszont annál bizarrabb szokásaik vannak.

Amikor az ilyen bizarrságokról készült fényképeket nézzük sokszor elborzadunk, különösen ha azoknak hatását vizsgáljuk.

Egyszer egy ilyen képpel borzolta valaki a keresztények nyugalmát, olyan felirattal, hogy adjuk hálát, hogy van mit ennünk és vannak javaink miközben nekik nincsen semmijük. Holott csak arról van szó, hogy egyszerűen egy varázsláshoz szükséges tevékenységet végez valaki.

 

 

 

 

Bizony a törzs tagjai nem éhezés miatt hanem a helyi sámánok ostobaságai miatt egy varázs szertartást csinálnak azzal, hogy a menstruáló tehén véres hüvelyváladékát kinyalják a tehénből.

Azt hiszik, hogy ettől ők rettenetes és rettentethetetlen és legyőzethetetlen harcosokká válnak.

Már kis gyermekségüktől fogva ezt csinálják.

 

Az eredmény pedig = a férfiak heréje olyan nagy mértékben megduzzad, hogy az már a mozgásban is korlátozza őket.

Vagyis ahelyett, hogy nagy harcossá válnának inkább mozgáskorlátozottakká válnak akiket könnyebb lenyilazni vagy lándzsával eltalálni.

Mégis megsértik őket azok akik erről a szokásukról le akarják őket beszélni.

 

 

 

A szegénység, az átkok egyenes arányosságban vannak Isten igéjének a meg nem tartásával és az azzal szemben való menetel intenzitásával.

Nem a fekete macska viszi el az ember szerencséjét és nem a négylevelű lóherétől lesz valaki gazdag vagy szerencsés, vagy erős vagy győztes hanem minden az Istenhez fűződő szerelmi viszony hevességének függvénye.