Áldott anyagiak
Áldott anyagiak.
Pénzkezelés az anyagi stabilitás megőrzéséért.
Amikor az anyagi javak eloszlását abból a perspektívából nézzük meg amit a munkások kénytelenek szemlélni, akkor az ő általuk megfogalmazott vádak és állítások valótlansága, hirtelen hitelt érdemlőnek tűnik.
Egy mai Magyar munkás ugyanis reggel hat órakor már elkezdi a munkát, felpörög és pár óra alatt megtermeli azt a mennyiséget az értékesítésre szánt termékekből amiből több száz milliónyi hasznot képes előállítani egy jó cégtulajdonos, a maga köré gyűjtött értékesítőkkel és piaci szakértőkkel. Míg maguk a munkások olyan fizetést tudnak haza vinni ami talán nem is elégséges ahhoz, hogy a következő fizetés utolsó hetében ehessenek.
Nem viccelek tényleg rengeteg van ilyen és nem munkanélküliekről beszélek, hanem szakmunkásokról.
Abból a szempontból amiben ezek a meg nem fizetett emberek vannak, és reggeltől estig dolgoznak, tényleg érthetetlen, hogy ha ők rengeteget dolgoznak azért, hogy ennyire szegények lehessenek, akkor egy luxus autóval járó tulajdonos és a holdudvara, biztosan stiklikből és lopásokból lehettek ennyire gazdagok.
Sokkal boldogabb lehetne és élhetőbb ez az ország, ha például európai színvonalú árakhoz Európai színvonalú bérek is tartoznának. Évről évre tízezrével hagyják el az országot olyan jól képzett szakemberek aki itthon munkaerőt, adózót, vásárló erőt és családalapítót jelentenének. Van olyan szívsebész aki Angliában egy kukás autón lógva háromszor annyit keres, mint itthon a saját területén.
Most nem azokról a vállalkozókról beszélek negatívumként, akik a pénzforgalmukhoz képest fizetik meg jól a munkásaikat, hanem azokról, akik például, csak dobozos tej eladásából nyernek naponta egy milliárd forintot.
Nagyon komolyan vissza vannak fogva a bérek itthon, méghozzá olyan erőteljesen, hogy komoly becsületes és jó szándékú embereket kergetnek vele öngyilkosságba. Ilyen kényszerítő erő és teher volt, és még talán ma is van, az a hitelcsapda ami miatt szintén rengetegen mentek el az országból és szintén rengeteg családot nyomorított meg. Egy autó megvásárlásakor a kezdeti részletfizetés tíz-húsz, majd hetven-nyolcvan ezer forintokkal emelkedett. Egy jóravaló kollégám aki becsülettel fizette az autója részleteit, kétszáz ezer forintos részletet fizetett ki utoljára. Nos, szerződés és jogszerűség ide, becsület és józan vérmérséklet oda, ez rablás. A bank gyakorlatilag elvette tőle azt az időt amíg a családjával hétvégente együtt lehetett volna mondjuk egy jó gyerekmozin, vagy állatkertben, és hasonló eseményeken. Vagy csak úgy otthon, hogy egy biztos anyagi háttér miatti béke és nyugalom szállt volna rájuk és feszültség mentesen a holnapot illetően, egy igazi családként működve hozzá járulhatott volna a feleségének és a lányainak a meleg otthon hangulatát megteremtő oldott, könnyed együttlétnek. Neki azonban plusz munkákat kellett éveken át vállalnia és a saját élete is egy keserű kapálózás lett az élet tengerén.
A munkáltatók bizonyos része sem emberként tekint sajnos a munkásokra. Külföldi állást ígérő cég hirdetett egy komoly újságban. Sok jelentkező ment el próbamunkára. Mindegyik fiatal, agilis, ügyes, és megbízható ember. Vagy harmincöt jelentkező mutatta meg, hogy hogyan tud dolgozni és abból kiválasztották a kellő tízet, akik azután ki lettek szállítva Német országba és ott dolgozni kezdtek. Azonban a fizetésük messze alul múlta az elvárhatót. Levonták a bérükből az utaztatás költségét, és a szállást, meg azt amit megettek. Ezen kívül a dohányzás miatt is levontak tőlük és egyéb mondva csinált indokkal fogtak le a bérükből különböző összegeket. Végül egy olyan hirdetés jelent meg egy komoly újságban, ahol ez a cég hirdetni szokott, hogy embereket vihessen külföldi megrendelőiknek, hogy a szóban forgó céghez ne jelentkezzen senki, mert bár kiviszi az embereket de nem fizet nekik még annyit sem, hogy két havonta egyszer haza tudjanak jönni. Az történt ugyanis, hogy a kivitt dolgozók, nem tudtak haza jönni a szállásról és pénzt sem kaptak. A cég ugyanis a fejvadászoknak fizetett akik csak a fizetési papírt adták oda a dolgozóknak amiben a sok levonás szerepelt. Rokonok és ismerősök segítették őket haza, és a kint töltött idő nem hogy valamennyi nyereséget hozott volna nekik de még ők fizettek rá. Amikor azonban a sok mérges munkás haza tért, páran összefogtak és elmentek ennek a cégnek az egyik toborzójára, és ott szétverték a fejvadászok autóit és nem csak fenyegették őket, de fel is jelentették és pereket kaptak a toborzók a nyakukba. Nem tudom, hogy kártalanítva lettek-e a munkavállalók de azt tudom, hogy botrányt csináltak. Nem is egy ilyen eset fordult elő ami nem is kapott nyilvánosságot. Sajnos az európai társadalomban a keleten fekvő részeknél olyan világnézet van fenn és ez által omladozik is a társadalmi berendezkedés, hogy egy réteg rabszolgaként kezel teljes jogú szabad állampolgárokat vagy éppen rabszolga státuszba taszítják őket.
Ezzel szeretném egy kicsit feltárni azt a mélyben zajló folyamatot is amit nem hoznak nyilvánosságra akkor amikor olyan pénzügyi modelleket tanítanak ami a piaci részesedés szerzésben segítene egy munkavállalót, vagy bekönyökölni magát más vállalatok közé úgy, hogy „kemény” magatartásra, kissé militáns szemléletre trenírozzák őket. Megmondom, hogy ebben a szemléletben hol a bukás lehetősége, hiszen még amikor a vagyonosodás lehetőségét ígérő előadó azt oktatja, hogy ő a legkevesebbet akarja a munkavállalónak adni miközben a legtöbbet várja el tőle. Mivel a megjelenése óriási intelligenciát sugárzott ezért elég meggyőzőén tudta előadni de ha a külső díszítést lehámozzuk a mondanivalójáról gyakorlatilag ezt a lényegi üzenetet kapjuk.
-Nem adok enni a lovamnak de elvárom, hogy mindig a legnagyobb erőbedobással húzza a terhet!-
Szóval az előadó nem racionális üzletember, hanem egy kegyetlen barbár, állatkínzó hajlamokkal. Innentől kezdve ahogy hallgattam minden kifejtett „igazság” a szájából gyakorlatilag egy elméleti kiképzés volt a hallgatóság felé arra, hogy hogyan szipolyozzák ki a munkásaikat, a cég érdekeit előtérbe helyezve, úgy, hogy hó végén mindig a legnagyobb hasznot tudják elkönyvelni. Kissé kellett csak belegondolni abba, hogy a mondanivalója tulajdonképpen egy olyan kegyetlen világ felépítését szorgalmazza ami egy végidőkbeli apokaliptikus világ Orwelli megfogalmazása. Vannak nagyon gazdag és sikeres emberek akik nem alkalmasak arra, hogy példaképek és követendők legyenek a módszereik miatt. Nem oktat mást, mint a kizsákmányolást és az anyagi forrását jelentő munkások eltaposását.
Jakab apostol levele 5
1
Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek elkövetkeznek reátok.
2
Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg;
3
Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!
4
Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.
5
Dőzsöltetek e földön és dobzódtatok; szíveteket legeltettétek, mint áldozás napján.
6
Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent néktek.
Nem a mostani az első eset a történelemben amikor így bánnak a munkásokkal, és ezzel tartósítják egy ország rossz gazdasági állapotát és visszafogják a pénzforgalmat. Ahogy Jakab apostol is bemutatja, hogy időről időre felüti a fejét a kapzsiság által motivált gazdasági rendszer amiben a lehető legkisebb befektetéssel akarják kivasalni a vállalkozásokból a legtöbb hasznot.
Jakab ezeket a sorokat Keresztény embereknek írta. Szembe állította a világi felfogást azzal amit maga a kereszténység a pénzkezelésről és a vállalkozásokról hirdet.
Nem kevesebbet állít Jakab, mint azt, hogy Isten figyeli, hogy mi történik az ő bolygóján és ő maga rontja el azoknak az igazságtalan gazdagoknak az életét és dönti őket ugyanabba a szegénységbe amibe ők a maguk munkásait döntötték, mivel a saját nyereségüknek tekintették a munkásaik bérét is.
Nem szeretnék egyetlen vállalkozót sem elkeseríteni de a kapzsiság által felépített rendszerek nem maradnak fenn sokáig, hiszen valamelyik támasztó pillérét mindig kiütik a felemelkedésnek. Hol a munkások mennek el maguktól, hogy az alulfinanszírozott eszköztár öregszik el és kopik ki, hol a vállalkozó saját ostobasága és költekezése üt ki egy egy támasztékot és bedől a cég és vele együtt a tulajdonos.
Nem a kapzsiság az üzleti élet felvirágoztatásának lehetősége, hanem az rombol a legtöbbet. Civilizációnk a munka és a kereskedelem valamint a jó lét családon belüli megvalósulásának alapkövein nyugszik. Ha ezt ellopja valaki akkor sok ember élete tud összeomlani és előbb-utóbb az övé is.
Nem kerüli el a romlás és a szegénység és a bánat az ilyen embereket.
Isten igéje azonban ezzel nem fenyeget, vagy nem zsarolja a gazdagokat. Hiszen a gazdagság állapota pontosan az az állapot amit Isten minden ember számára szeretne biztosítani.
Ezért az ilyen igéket jó ha az ember útmutatásként kezeli és elkerüli a kapzsiságot, meg az embertársai nyomorgatását.
Kiemelten komoly szerepet kapott ez, még Mózes idejében is amikor Isten törvénnyé tette a jó hozzá állást a gazdaság sikerének fenntartó eszközeként:
Móze 5
4
Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat!
Pál korintusiakhoz írt első levele 9:
8
Vajjon emberi módon beszélem-é ezeket? vagy nem ezeket mondja-é a törvény is?
9
Mert a Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját. Avagy az ökrökre van-é az Istennek gondja?
10
Avagy nem érettünk mondja-é általában? Mert mi érettünk íratott meg, hogy aki szánt, reménység alatt kell szántania, és aki csépel, az ő reménységében részesnek lennie reménység alatt.
Timoteushoz írt levél 5:
18
Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; és: Méltó a munkás a maga jutalmára.
Tehát. Ha valaki politikai hatalommal van megáldva, vagy egy cég vagy vállalat élén dolgozik és szeretné ha jobban mennének a dolgok, akkor ezeket a több évezred óta kipróbált és jól bevált törvényeknek teret ad, nem csak a saját sikerének zálogaként, az fog a mai világban összeomlás vagy nehéz helyzetben is a tönkremenés elkerülői között lenni.
Egy jól tartott munkás a legelégedettebb és a legtöbbet tudja kihozni magából. Egy állandó aggódásban és szegénységben tartott, mindig kénytelen az ereje felett teljesíteni ami kimerüléshez vezet. Reklámokban és motivációs történetekben jól hangzik, hogy valaki mindig a száz százalék felett teljesít de a valóság az, hogy az ilyen teljesítménynek halálos áldozata a család, a feleség, a gyermekek vagy maga a dolgozó. Az ember alkatánál fogva képes ember feletti teljesítményekre de ha ezzel kell naponta szembenéznie akkor az a legkevesebb, hogy tönkre megy.
Aki tehát szeretne egy hosszútávon jövedelmező vállalkozást működtetni az ne feszítse a húrt a végtelenségig és azon túl.
Nem csak a jövedelem forrást jelentő ügyfeleket kell megbecsülni, hanem az értékek megteremtőivel is úgy kell bánni, hogy optimumon tudják kihozni magukból a legjobbat és ne a maximumon. Hagyni kell erőt a jövőhétre és a hóvégére is.
Ahogy a paraszt sem köti fel az ökör száját amikor az nyomtat, hanem hagyja legelni, hogy folyamatosan legyen ereje és nagyon bölcsen teszi, úgy a munka adóknak is azon túl, hogy a munkások bejönnek reggel és elvégzik a munkájukat, kell még engedni többet nekik. Az ökröket is le szokták csutakolni és biztosítani szokták nekik a friss vizet és a jóféle legelőt, ínséges időkben pedig a szalmát, nincs ez másként az ipari gazdaságokban sem. A gépek sem nélkülözik az áramot, vagy a jó minőségű olajat és alkatrészeket. Hát még azok a szakmunkások akik ezeket az értékes termelőeszközöket működtetik.
Az ember önmagában szeretettel működik. Szeret szeretni, szeret családot fenntartani, szereti a családját jólétben tartani és hasonló hasznos dolgok képezik a boldogságának összetevőit.
A reménytelenség és az elkeseredés évekig történő fenntartása deviáns hozzá állás ami őket is devianciákba taszítja. Ekkor vannak olyan események amikor a munkások az ő visszatartott pénzükből vásárolt luxus autót azokkal a szerszámokkal verik szét amikkel azt a munkát végezték el amiből nem tudják fenntartani a családjukat. Vagy alkoholizmust, vagy a valóságtól való menekülés egyéb pótszereit kezdik el használni.
No és kinek jó ez?
Az államnak? Nem
A dolgozóknak? Nem.
A vállalkozóknak? Nem.
Senkinek sem.
Akkor miért fizetnénk alul a munkásainkat? Ők hozzá járulnak ahhoz, hogy a legjobb autót és ruhákat vásároljuk meg és a legdrágább nyaralást adhassuk a családunknak, valamint jó drága ajándékokkal tudjunk kedveskedni a feleségünknek. Akkor miért ezeknek a dolgoknak az előteremtőit nyomorgatnánk?
Nagyon komoly mentalitás váltás szükséges ahhoz, hogy olyan vállalkozás jöjjön létre a kezünk alatt, ami nem csak stabilan meg tud maradni a piacon, de fejlődni is képes és nem csak nekünk, de a családunk ifjabb generációjának is és az unokáinknak valamint majd azok unokáinak is megélhetést tud biztosítani.
A jó hír ezzel kapcsolatban az, hogy a saját magunk felfogása ezen a területen könnyen megváltoztatható, hiszen a szükséges változások felvázolhatóak egy papírra is. A vázlat követésének rövid ideje alatt, Ez nem több mint huszonegy nap, Ennyi idő éppen elég egy olyan változás eléréséhez ami a rossz beidegződéseket kiöli és a helyükre megfelelő magatartást ültet. Ami ennek a gondolkodásmódnak a következménye, és hosszabb távon jelentkező anyagi növekedést biztosít, azok sorra és fokozatosan fognak feltárulni. Ráadásul sok olyan ügyfél elvesztését okozza akik nem szívesen fizetik ki a megrendeléseiket. Pár gonddal kevesebb. Olyan piaci szereplőket pedig bevon a munkánk megrendelői közé akik a becsületes és stabil, megbízható partnereket alkalmazzák.